116
HU
Emissziós fokozat
Az emissziós tényező egy test azon képességét jelenti, mellyel infravörös energia, tehát
hő kibocsátására képes. Minél forróbb egy tárgy, annál több infravörös energiát bocsát
ki. Egy tárgy kibocsátási fokának az érétéke 0 (tükör, ideális reflektor) és 1,0 (sötét test,
ideális sugárzó) közé tehető.
A legtöbb szerves anyag, mázolt vagy oxidálódott felület 0,95-ös kibocsátási fokkal
rendelkezik (lásd táblázat)
A hőkamera emissziós tényezőét a fent leírtak szerint 0,01 és 1,00 között állíthatja be,
hogy pontos mérési eredményt kapjon.
Emissziós fokozat táblázat
Anyag
emissziós fokozat
Aszfalt
0,90-től 0,98-ig
Beton
0,94
Cement
0,96
Homok
0,90
Föld
0,92-től 0,96-ig
Víz
0,92-től 0,96-ig
Jég
0,96-tól 0,98-ig
Hó
0,83
Üveg
0,90-től 0,95-ig
Kerámia
0,90-től 0,94-ig
Márvány
0,94
Gipsz
0,80-től 0,90-ig
Habarcs
0,89-től 0,91-ig
Tégla
0,93-tól 0,96-ig
Szövet (fekete)
0,98
Emberi bőr
0,98
A kamera által érzékelhető legkisebb felbontás és mérőfolt mérete 3,78 mrad. Ezt a
méretet úgy kapjuk meg, ha elosztjuk a pixelméretet az objektív hosszával.
A tárgyon lévő mérőfolt mérete a kötkezőképpen adódik:
Mért tárgytól való távolság 265-tel.
- Amennyiben a hőkamera egy mért tárgyon 300 cm-es távolsággal van élesítve, akkor a
tárgyon lévő mérőfolt mérete: 300 cm / 265 = 1,132 cm
- Amennyiben a hőkamera egy mért tárgyon 100 cm-es távolsággal van élesítve, akkor a
tárgyon lévő mérőfolt mérete: 100cm / 265 = 0,377 cm
A legkisebb mérőfolt (D:S = 265:1) eléréséhez a hőkamerát a mért tárgyon élesíteni kell.